A kutak vízjogi üzemeltetési/fennmaradási, létesítési és megszüntetési jegyzői engedélyezési eljárásáról
A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges.
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján a települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
- a kormányrendelet szerinti védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevételt meg nem haladóan kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel, és
- épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
- nem gazdasági célú vízigény.
Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása.
A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet végez.
A Vgtv. alapján nem kell a vízhasználónak vízkészlet járulékot fizetnie a vízjogi engedélyenként évi 500 m3-t meg nem haladó vízmennyiség után, vagyis sem járulékot, sem adót nem kell fizetni.
Aki 2023. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt vagy ásott kútra, annak 2024. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság összege a Vgtv. alapján jogi személy esetén az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1.000.000,- Forintig, természetes személy esetén 300.000,- Forintig terjedhet.
Amennyiben az engedély nélkül megvalósított vízkivételt biztosító vízilétesítmény vízgazdálkodási, környezet- vagy természetvédelmi szempontból káros és az átalakítással sem szüntethető meg, a vízjogi fennmaradási engedély kiadására irányuló kérelmet el kell utasítani és emellett az építtetőt a létesítmény megszüntetésére (elbontására) kell kötelezni.
I. Vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedély
A vízjogi létesítési engedély nélkül megépített vízilétesítményekre – az ásott és fúrt kutakra vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény rendelkezése szerint az építtető/ (tulajdonos) mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól abban az esetben, ha a 2021. január 1. napját megelőzően engedély nélkül létesített kutakra legkésőbb 2023. december 31-ig fennmaradási engedélyt kér.
Szakhatóságot az eljárásba be kell vonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.
Ha a kút termőföldre gyakorol hatást, vagy ha a tevékenység erdőt, védett természeti területet, vagy kulturális, örökségvédelmi területet érint stb. akkor a Katasztrófavédelmi Igazgatóság köteles az illetékes szakhatóságot, szakhatóságokat bevonni az eljárásba.
A jegyzői engedélyezési eljáráshoz benyújtandó:
- A vízjogi üzemeltetési/fennmaradási engedélyre vonatkozó csatolt minta szerinti kitöltött kérelem nyomtatvány (I. számú melléklet)
- a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt (Adatlap (ásott vagy fúrt kút), Helyszínrajz)
- a tulajdonjog igazolására szolgáló dokumentumot (tulajdoni lap, bérleti szerződés vagy tulajdonosi hozzájárulás),
- Fúrt kút esetében: A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása (tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat)
- Szükség esetén az illetékes szakhatóság engedélye másolata
II. Vízjogi létesítési engedély
A jegyzői engedélyezési eljáráshoz benyújtandó:
- A vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó csatolt minta szerinti kitöltött kérelem nyomtatvány (II. számú melléklet)
- Kérelem mellékletét képező adatlap (ásott vagy fúrt kút)
- a tényleges megvalósulási állapotot tartalmazó tervdokumentációt (Adatlap (ásott vagy fúrt kút), Helyszínrajz)
- a tulajdonjog igazolására szolgáló dokumentumot (tulajdoni lap kivételével, bérleti szerződés vagy tulajdonosi hozzájárulás),
- A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása (tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat)
- Szükség esetén az illetékes szakhatóság engedélye másolata
III. Vízjogi megszüntetési engedély
A jegyzői engedélyezési eljáráshoz benyújtandó:
- A vízjogi fennmaradási engedélyre vonatkozó csatolt minta szerint kitöltött kérelem nyomtatvány (III. számú melléklet)
- Helyszínrajz
- a tulajdonjog igazolására szolgáló dokumentumot (tulajdoni lap kivételével, bérleti szerződés vagy tulajdonosi hozzájárulás),
- Fúrt kút esetén: A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása (tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat)
- Illetékes szakhatóság engedélye másolata
Gajdos Éva
jegyző
Helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedély iránti kérelem