EGYESÜLET
ÉRTÉKTÁR
NEMZETI ÉRTÉKEINK
DÖNTÉSI HATÁROZATOK
FOTÓALBUM
Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Turisztikai Egyesület
A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület 2020. február 12-én alakult.
Célja: Nagykörű község gazdag, sokszínű, sok esetben kivételes adottságainak, hagyományainak és szokásainak gondozása és megőrzése oly módon, hogy az egyesület tevékenységével a helyi identitás őrzése és erősítése mellett ezeket az értékeket turisztikailag is érthetővé és elérhetővé teszi. Az egyesület célja továbbá a falu jövedelemszerző képességének javítása és a falu megélhetésének, megtartó erejének biztosítása.
Az Egyesület céljának megfelelően az alábbi tevékenységeket és közhasznú tevékenységeket fejti ki:
a.) Nagykörű község turisztikai potenciáljának kiteljesítése, a “Virágzástól – Befőzésig” című programsorozat elemeinek megszervezése és lebonyolítása és szakmai színvonalának megőrzése, fejlesztése és további programelemekkel való kibővítése által.
b.) a helyi termékek és előállítóinak, a termelői közösségnek a szakmai képviselete, felügyelete
c.) a “Nagykörűi Helyi Termék Védjegy” létrehozása, hivatalossá tétele, a védjegyes termékek minőségének biztosítása, a követelményrendszer felállítása. A helyi márkanév és brand kiépítése és bevezetése, a helyi termék skála bővítésének segítése, a védjegyes termékek minőségének biztosítása
d.) a helyi termelői közösség továbbképzése tanfolyamok, továbbképzések, előadások szervezésével (témák: termesztési technológia, növényvédelem, jog, kereskedelem, csomagolás-technika, stb.)
e.) génmegőrző tevékenység, mintakert létrehozása
f.) növényvédelmi kapacitás megszervezése
g.) eszköz-beszerzés és forrásbővítés elősegítése, elsősorban pályázatokkal
h.) Minden olyan tevékenység támogatása, szervezése és bonyolítása, amely segíti, hogy Nagykörű község lakói egyre inkább, mint árutermelő közösség működjön és létezzen; amely segíti a falu jövedelemszerző képességének javítását és a falu megélhetésének, megtartó erejének biztosítását.
Az Egyesület fenti célkitűzései megvalósítása érdekében Együttműködési Megállapodást kötött a Nagykörű Községi Önkormányzattal.
Ennek alapján az Egyesület üzemelteti a településen működő szezonális Tourinform Nagykörű irodát is.
Az un. Virágzástól Befőzésig Rendezvénysorozat keretében az Egyesület évente négy nagyobb rendezvényt és havonta Körűi Helyi Termék Piacot szervez, továbbá képviseli a települést a megyei és országos turisztikai kiállításokon. A helyi gasztrokulturális rendezvények ismertségét mutatja, hogy a Gasztroangyal című TV-műsor három epizódja is Nagykörűben készült.
Az Egyesület
– székhelye: 5064 Nagykörű, Bajcsy-Zsilinszky út 12.
– nyilvántartási száma: 16-02-2776
– adószáma: 19152394-1-16.
Nagykörűi Virágzástól Befőzésig – Helyi Termék Klub és Turisztikai Egyesület bejegyző végzés
[fvplayer id=”1″]
A Nagykörűi Virágzástól Befőzésig Rendezvénysorozat bemutatása
A falu a hagyomány és az újszerűség kellemes elegye. A díszes padok, a köztéri díszkutak és szobrok, a Templomkert a cseresznye fajtagyűjteménnyel, az érintetlen parasztházakból álló utcák sora, a „Virágzástól befőzésig” rendezvénysorozat egyes ünnepei, amellett, hogy az itt élők mindennapjait teszik szebbé, mind várják az idelátogató vendégeket. A falu felejthetetlen légköre, népi építészetének egyedülállósága, a szabadstrand a Tisza homokos partján, az ártér egyedi madár- és élővilága évek óta vonzza a látogatókat.
A rendezvénysorozat a nagykörűi élet meghatározó fordulataira épít (lásd Cseresznyevirágzás, Nepomuki Szent János, Illés-napi körmenet, Nagy Befőzés) és mint ilyen, a helyi, évszázadok óta megélt valóságból táplálkozik. Ettől egyedi és eredeti, csak Nagykörűben érthető és átélhető programelemeket tartalmaz. Az unikális turisztikai attrakciók megvalósítása során teljesíti a turizmus alapvető feladatát, a kizárólag az adott tájra, településre jellemző attrakciók, vonzerők bemutatásával.
A híres nagykörűi cseresznye mellett a szintén unikális ártéri gazdálkodás gyümölcsei, zöldségei kiegészítik a helyi termék kínálatot.
A rendezvénysorozat erénye továbbá, hogy Nagykörű összes táji, természeti és humán adottságait a turisták számára is elérhető formában fogja össze.
Az egyes programelemek:
Április: Cseresznyevirág Ünnep és Fagyűző szertartás
A cseresznyevirágzás a legszebb, és Nagykörűben az egyik legfontosabb esemény.
Az első olyan pillanat, ahol a természet arról „dönt”, mennyi cseresznye lesz az idén. El kell kerülnünk a fagyot és hosszú szép virágzásban reménykedünk ilyenkor.
Az emberiség a kezdetektől próbálja „meggyőzni” a felettes erőket a neki megfelelő időjárásról. Nagykörűben e szép hagyomány a cseresznyéhez, a gyümölcsök hercegnőjéhez kötődik, amely gyümölcs egyébként is termékenységszimbólum.
Fagyűző szertartást tartunk fénnyel, tűzzel, énekkel, imával, tánccal és cseresznyefa- öleléssel. Régi szép hagyomány, hogy gyermeket akaró párok virágzó cseresznyefát átölelve, úrangyala imádságot mondva és az estét elhálva várták a gyermekáldást.
Június: a „Nagy cseresznyevásár”
A cseresznye, Nagykörű „piros aranya”, a gyümölcsök királynéja.
Értékét emeli színe, alakja, zamata, nagysága.
Piros az élet színe.
Nagykörűben a cseresznye a vendégszeretet jelképe. Zamata: egyedülálló, ezért vált országos hírűvé. Mérete: akár 40 mm is lehet. Nagykörű az ország cseresznyéskertje elnevezést is kapta, itt már 150 éve valamennyi családnak köze van a cseresznyéhez, cseresznyeszedéshez.
A rendezvény egyik célja, hogy a termelők eladják a frissen szedett gyümölcsöt, hiszen a cseresznye frissen a legjobb.
A vevők helybe jönnek azzal a céllal, hogy közvetlenül a termelőktől vásároljanak, és áralku után vásárolnak. A vásár másik célja, hogy bemutassák a cseresznye ezer arcát.
A cseresznye megjelenik feldolgozott formában: befőtt, lekvár, pálinka, fagylalt, cseresznyés sütemények, és ételek formájában, amit megkóstolhatnak és vásárolhatnak a látogatók. A kirakodóvásár lehetőséget ad a többi helyi termék eladására is.
A rendezvény turisztikai programmá is átalakult, ezért kulturális programok is kísérik a napot.
Az egész napos forgatagban, vidám játékokban is részt vehetnek az idelátogatók pl.: ládacipelés. Ekkor kerül sor a legszebb kert, legnagyobb szemű cseresznye, legjobb cseresznyésgazda elismerő oklevelek átadása is.
Július: Körei Búcsús és Kulturális Hétvége – Illés-napi fáklyás körmenet és kompkötél mászó verseny
Illés próféta a mennydörgők közé tartozik, sok hagyomány szerint a vihar és a villámlás istene.
A nagykörűi Illés-kő eredetét a török korhoz kötjük, Váradi István plébános 1705-ös bejegyzésében ezt mondja: 1530. július 19-én az emlékműhöz körmenetben vonult ki a nép, és mivel templomuk nem volt, hálaadáson itt vettek részt, azért, hogy a törökök, akik Körüt ki akarták fosztani, a mocsárba vesztek, nem tudták a községet hatalmukba keríteni. Megint mások szerint meteorkő csapott le oda, felégette az egész falut, nagy körben pusztává lett minden, ezért lett fogadalmi napja a később újra alakult falunak. A biblikus és más őshagyományokban ugyanolyan gyakoriak a tűzözönök, mint a vízözönök.
Törökök vagy meteor dúlása? Vagy ezek így együtt? A lényeg abban áll, hogy egy maroknyi közösség, mi, nagykörűiek ápoljuk ennek a kulturálisan is ritka kincsnek, őseink szenvedés-történetének az emlékét, és Illés iccakán ma is fáklyás menettel idejárunk virrasztani, imádkozni, dalikózni és megannyi küzdelmes évszázad után örülni annak, hogy itt lehetünk.
A búcsú egy katolikus bűnbánati vallásgyakorlat, amely a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideig tartó büntetés elengedése.
A nagykörűi Mária Magdolna Katolikus templom kertjében tartott búcsú hagyományosan a kálvária dombon a stációkat körbejárva körmenettel zárul.
A templomkertnek a cseresznye-fajta gyűjtemény oldalán a tartjuk a hagyományos Körei Piacot, amelyen a helyi gazdák állítják ki saját termékeiket. A vallási ünnephez kulturális események is kapcsolódnak templomi koncertek vagy színházi előadás formájában. A gyerekek által kedvelt sergős – céllövöldés búcsúi forgatag a régi piactéren vagy a strandlejárón kap helyet.
Szeptember: Nagykörűi Cseresznyepálinka Nap és Bogrács Party
A Nagykörűben található 150 hektáros cseresznyés, amelyet már az 1850-es évek óta tartanak számon.
2017-ben a nagykörűi cseresznyepálinka földrajzi eredetvédelmi oltalom alá került, ennek apropóján ebben az évben került megrendezésre elsőként a Bulyáki Cseresznyepálinka Fesztivál és Bogrács Party. 2018-ban ismét óriási sikert aratott a helyi pálinka, hiszen ebben az évben helyezték nemzeti oltalom alá.
A program a Tisza-parton kerül megrendezésre, amelynek során a gazdák cseresznyepálinka versenyen adhatnak számot szakmai felkészültségükről, a vendégek pedig bográcsfőző versenyen mérhetik össze tudásukat. A helyi termékek a helyben megtalálható Körei Piacon vásárolhatók meg. A gyermekek egész napos játékos, zenés programokkal foglalhatják el magukat, délután és este élő koncertek láthatóak. A rendezvényen természetesen pálinkakóstolót is tartunk, és széles ételválasztékkal várjuk a vendégeket.
Október: Nagykörűi Nagy Befőzés
A program szolgálja az őszi falusi ‘kiskonyhai’ hagyományok ápolását, felelevenítését; ‘sütés, főzés, füstölés, savanyítás, préselés’ – ahogyan a rendezvény szlogenje is hirdeti.
Megjelennek a házi konyhák termékei: befőttek, savanyúságok, zöldség-készítmények, füstölt termékek, must, savanyú káposzta – mindez egy igazi hagyományos vásári hangulatban, kisbíróval, népzenével, tökárveréssel, terményáldással.
Az ősz egyik nagy eseménye a téli eltevés. Ilyenkor az udvarokat betöltik azok az utánozhatatlan illatok, amelyek nélkül elképzelhetetlen volt a falusi október. Ma is él az emberekben az igény a nagyanyáink világát idéző befőttek, savanyúk, lekvárok iránt, és él még nálunk a tudás is, amivel a közmondás szerűen kitűnő magyar alapanyagokból csodálatos ételeket varázsolunk.
Nagy kaland a helyieknek is: megelevenednek a fejekben a majdnem elfelejtett receptek, előkerülnek a régi eszközök, üstök, edények, káposztagyaluk, prések, darálók, hordók, fakanalak, dunsztosüvegek.
Három présből folyik a must, lekvárt főzünk, sajtot füstölünk és grillezünk, kenyér lángost és kelt tésztát sütünk, lecsót főzünk, befőttet készítünk.
Kóstolhatnak gesztenyelekvárt, olajos és pácolt tiszai halakat. Lesz még töltött káposzta, birkapörkölt, desszertnek őszi gyümölcsös sütemények. E rendezvényen tartjuk a Nagykörű Tortája süteménysütő verseny eredményhirdetését is. Lesz főzőverseny, falunéző kisvonat, ládahordó verseny, tökárverés gyerekeknek, és bárki átváltozhat és “Tökönkámen” fáraóként helyet foglalhat egy fotó erejéig a tökpiramis tetején!
Nagykörűi Helyi Termék Piac
Az un. fesztivál-jellegű rendezvények mellett megnövekedett a vendégek igénye a gyakoribb és bensőségesebb eseményekre, ahol a közelebbről érkezők a falu látványosságainak bejárása mellett beszerezhetik a friss és egészséges gyümölcsöket-zöldségeket, feldolgozott helyi termékeket. A nyári hónapokban a szokásos vasárnapi vásárnap helyett élőzenés szombati éjjeli piacot is szervezünk a látogatók nagy örömére.
2022. évi rendezvények:
Nagykörűi Értéktár
Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. január 29-i ülésén döntött a Nagykörűi Települési Értéktár létrehozásáról, és megalapította a Helyi Értéktár Bizottságot.
A Nagykörűi Települési Értéktár a Nagykörű területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
A Nagykörűi Helyi Értéktár Bizottság a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) kormányrendelet szerint, valamint a Képviselő-testület által jóváhagyott Helyi Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi a munkáját.
A Helyi Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza az értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és javaslatot tesz a Megyei Értéktárba, illetve a Magyar Értéktárba történő felvételre.
Nagykörű Helyi Értéktár Bizottság tagjai:
Szilvás Erzsébet Nóra bizottsági elnök
Farkas Renáta bizottsági alelnök
Sziráki Sándor
Szász József
Pravda Julianna
Tóta Ferencné
Mi kerülhet a helyi értéktárba?
Nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.
Arra kérdésre, hogy mi kerülhet a helyi értéktárba, az a legjobb válasz, hogy minden, amiről a közösség úgy dönt, értéktárba kerülésük által pedig már nemzeti értéknek hívjuk őket.
forrás: http://www.hungarikum.hu/
Kik lehetnek tagjai az értéktár bizottságoknak?
Bárki lehet értéktár bizottsági tag, akit egy település, egy közösség a bizottság tagjává választ. A gyakorlatban előfordulhat néhány „szűkítő” szabály. Abban az esetben, ha a település a képviselőtestület mellett működő bizottságot bíz meg ezzel a feladattal, akkor csak a helyhatósági választáson már korábban megválasztott helyi képviselőt delegálhatja a testületbe. Ha önálló értéktár bizottságot hoznak létre, akkor bárki beválasztható, például a polgármester is, vagy éppen a helyi múzeum, vagy iskola vezetője is.
forrás: http://www.hungarikum.hu/
Mit jelent a nemzeti értékpiramis elmélet?
A nemzeti értékpiramis rendszere a jogi szabályozás meghatározó szellemisége és üzenete. Valójában a piramis elmélet kidolgozása után dőlt el a jogi szabályozás kialakításának iránya. Dönthetett volna úgy a kormányzat, hogy „felső szervként” létrehoz egy csoportot, mely rövid előkészítő munka után összegyűjti azoknak az értékeknek a listáját – rajta elsősorban a hungarikumokkal -, melyek az nemzet-imázs építése, illetve gazdasági szempontból nagyon fontosak, majd ezeknek az értékeknek a jogi, szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozását indítja el az Európai Unióban, az ország határain belül marketing és reklám kampánnyal támogatva.
Azonban nem csak az országos ismertségű, a magyarság csúcsteljesítményeként definiált hungarikumok számítanak „igazi” értéknek. Egy település közössége számára a saját, helyben megtalálható értékeik fontosak igazán, ezek azok, melyeket már őseik is ismertek, a mostani lakosok számára is meghatározóak, és szeretnék, ha unokáik is ismernék, mert a sajátjuknak vallják azt, büszkék rá, függetlenül attól, hogy ezen helyi értékek hungarikummá is válnak-e vagy sem. Bármely érték, mely a helyiek számára jelentőséggel bír, bekerülhet a helyi települési értéktárba, vagy a több település által létrehozott tájegységi értéktárba, melyet követően már úgynevezett nemzeti érték.
Előfordulhat azonban, hogy ez az érték, tulajdonságai alapján nem csak az adott településen, településeken számít értéknek, hanem az egész megyében. Ekkor felterjeszthető a megyei értéktár bizottság elé a javaslat, és pozitív elbírálás esetén bekerül a megyei értéktárba.
forrás: http://www.hungarikum.hu/
Hogyan lehet valami hungarikum?
A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával.
Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.
Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.
A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.
A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.
Összegezve:
– Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba.
– Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült.
– Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert.
Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének.
forrás: http://www.hungarikum.hu/
A Nagykörűi Értéktárban történt:
Nemzeti értékek felvétele a települési értéktárba
2019. szeptember 19-ei ülés
2019. január 30-i ülés
Alapítás
A Nagykörű Települési Értéktárba felvett nemzeti értékek
Velekei József Lajos szobrászművész Nagykörűben található művei
Daphne – Tisza szobor
A régi piactéren felállított, tölgyfából készült szobor Velekei József Lajos szentendrei lakos alkotása.
Nap kapu
A 1996-ban kizárólag faragott farönkökből készült játékokkal felszerelt játszótér fő dísze.
Tűzangyalok
A temető kapujában álló Tűzangyal pár a temető őrzőii. A szobrok 1998-1999-ben készültek el és kerültek ünnepélyes keretek között kihelyezésre, felavatásra.
Harcos
A Látogatóközpont előtt áll
Szimbolikus kapuk:
A Nagykörűi temető projekt azon az elképzelésen alapszik, hogy a szobrászat és a térformálás eszközeivel hozzon létre egy, az elhunytakhoz és az élő hozzátartozókhoz egyaránt méltó, harmonikus, de egyúttal filozofikus környezetet is, mely segít számot vetni az Ember életútjával, átlépésével egy másik dimenzióba, és segít mindezt megélni az itt maradóknak. A temetői szobor kompozíció része a három szimbolikus kapu, melyek felvezetnek a temető kapujához. A temetőbe látogatók a születés, a házasság, a halál kapuin átsétálva kerülnek, a falusiak régi hitében a másik világ, a temető kapuját őrző tűzangyalok elé. A tűzangyalok alatt átsétálva már a halottak birodalmába lépnek be.
A születés – szimbolikus kapu
A születés kapu két oszlopa – férfi és nő – a két szülő, közöttük a megszülető új élet szimbolikus megfogalmazása.
Az Élet – szimbolikus kapu
A második kapu az élet, a magasba törés, kiteljesedés, az egésszé válás szimbólumait hordozza.
Az Elmúlás– szimbolikus kapu
Az elmúlás kapuja, az elvágott, bevégzett utat jeleníti meg a halál méltóságát adja vissza.
E hármasság alatt áthaladva szimbolikusan átélhetjük egy ember életútját, majd belépünk a temetőbe, melynek két oldalát 1-1 kerub tűzangyal őrzi – mint a Paradicsom kapuját is. A két tűzangyal már korábban elkészült és felállításra került.
Nagykörű Galéria
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és – beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
Nagykörűi cseresznye
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” ötvözi a 100 évvel ezelőtti fajták legjobb tulajdonságait. Az akkori besorolás szerint ugyanis két csoport létezett: a hosszú szárú, puha gyümölcsű, fekete húsú édes, valamint a másik rövidebb szárú, nagyobb szemű, világos húsú és jobban eltartható. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” hosszú szárú, sötét színre érő, nagyméretű (leginkább 30 mm körüli), jó konzisztenciájú és jó cukor/sav harmóniát mutató gyümölcs.
A Nagykörűi ropogós cseresznye két hétig is frissen tartható hűtőszekrényben, kemény húsa miatt jól szállítható. Mérete, állaga, eltarthatósága különösen kiemeli a hasonló gyümölcsök közül. Emellett a több évtizedes egységes növényvédelemnek köszönhetően sikerült hatékonyan védekezni a cseresznyelégy ellen, ezért ez a cseresznye a cseresznyelégy kártékony hatásától mentes.
A „Magyarország cseresznyéskertje” néven is ismert Nagykörű Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén, a Tisza jobb partján, a Körűi-medence közepén fekszik. A folyószabályozást követően, az árvizek megszűntével háromszorosára nőtt a megművelhető földterület, így a XIX. század második felében lehetővé vált a megnyert területeken erdő- és gyümölcsfa telepítése. A Körűi-medence közepén fekvő település büszkesége Magyarország legnagyobb cseresznyése, amely több mint 200 hektáron terül el.
Varga György sajtkészítő mester kecskesajtjai
Tótáné Pethő Rózsa nemezelő művész munkássága
Jászberényben tanult, rajztanárként végzett, a tanítás mellett festőművész is volt. Amikor megismerkedett a nemezművészettel, belekóstolt mind a népi mesterségbe, mind a népművészetbe. Amellett, hogy alkotó tanár volt, idővel tanító művésszé képezte magát.
A nemez egyik felhasználása, hogy díszként, képként, faliképként, ruhaként jelenik meg. Ez az az anyagnak. A másik, hogy térben megjelenő egyedi alkotásokként valósul meg. Ez a fajta kezelése az anyagnak – a babafigurák összekapcsolása történetekkel, legendákkal, életképekkel –, a mesélés rajta kívül nem létezik.
Fotó: Wikipédia – Lily15
Gregor Balázs szalma- és vesszőfonó munkássága
Nagykörűn született 1939-ben. Kisgyermekként megfigyelte a körülötte vesszővel, szalmával dolgozó parasztembereket, próbálta ellesni a fogásokat. Autodidakta módon, a saját szórakoztatására tanulta meg a szalma felhasználásának módjait, a szakajtók, kenyereskosarak, veknis kosarak készítését. Miután 1996-ban nyugdíjas lett, újra felelevenítette a fiatal korában elsajátított tudást. Ma is ragaszkodik a régi formákhoz, a jól bevált, szalmakötelekből spiráltechnikával felépített és hasított vesszővel varrt használati tárgyakhoz. Számára azok a tárgyak esztétikusak, amelyek technikailag tökéletesen vannak megoldva. Maga gyűjti és dolgozza fel a munkához használt alapanyagokat. Tanfolyamok vezetésére, kézműves foglalkozásokra többször felkérik, ahol igyekszik megszerettetni az emberekkel ezt az ősi, eltűnőben lévő tárgyalkotó mesterséget. 2002-ben II. helyezést, 2008-ban pedig I. helyezést ért el az Aranyszalma országos szálasanyag-fonó pályázaton.
Grósz Tamás gyógynövény- és fűszerkertje
Sziráki Sándor ny. igazgató és helytörténés munkássága
Szöllősi Ferenc cseresznyés receptgyűjteménye
1939-ben született. Középiskolai tanulmányait a szolnoki Varga Katalin gimnáziumban végezte, ezt követően a Veszprémi Vegyipari Egyetemen végzett vegyészmérnökként.
Szakmájában helyezkedett el és a Tiszamenti Vegyiművek Szolnok üzemben helyezkedett el. Szép karriert futott be, főmérnökként vonult nyugdíjba. Felesége Nagykörűben született, és bár Szolnokon éltek, gyakran látogattak haza a szülői házba. Szöllősi Ferenc is nagyon megszerette Nagykörűt, a közel 150 éves cseresznyetermesztési hagyományok különösen megihlették – nyugdíjba vonulását követően 730 darab cseresznyés receptet, valamint közel 600 cseresznyés mesét, verset, novellát gyűjtött össze.
Nagykörű szabadtéri szobrai
I.Világháborús emlékmű
Az I világháború harcterein elesett nagykörűi katonák, hősi halottak emlékére állították fel 1929. október 20-án Székely Károly szobrát. A II. világháborúban azonban a megszálló szovjet csapatok megrongálták. A második világháborúban megsérült szobrot (lelőtt fej pótlása) Wágner Péter javította ki 1948-ban. Ezt követően jelentősebb felújítási munkálatra nem került sor, majd 2014-ben az Önkormányzat sikeresen pályázott az I. Világháborús hősi emlékmű restaurálására.
Kopjafa 1956 emlékére
Közvetlenül a rendszerváltást megelőzően 1989-ben faragta egy helyi tanító, Kőhalmi Antal.
A rendszerváltást követően az Általános Iskola és egyben a település 1956-os megemlékezése is a szobor körül zajlik.
II. Világháborús emlékmű
Az önkormányzat pályázati forrást és lakossági adakozást is felhasználva készíttette a szolnoki Pogány Gábor Benő szobrászművésszel. A szobor eltér a klasszikus világháborús kompozícióktól.
Trianoni emlékmű
Egy nagykörűi öntudatos polgár gyűjtéséből vált lehetővé az I. világháborút követő szégyenletes Trianoni békeszerződésre emlékeztető emlékmű felállítása. Horváth Ferenc jelentős összeget gyűjtött össze, amelyet az önkormányzat kiegészített és a szobor posztamensének elkészítését is magára vállalta. Az alkotó Győrfi István karcagi szobrászművész.
Illéskő
Az egykor a falu nyugati határában álló kultikus emelvényt a település a belterületre hozta és itt állította fel, az egykori gazdasági iskola mellett. Egyesek szilárdul hiszik, hogy az Illés-kő valójában egy meteorit kő. A meteor becsapódásának szörnyű emléke a szájhagyomány útján egészen a XIX. századig megőrződött. Az Illés-kőnél látható képet Baranyó Sándor ajándékozta a településnek 1988-ban.
Daphne – Tisza szobor
A régi piactéren felállított, tölgyfából készült szobor Velekei József Lajos szentendrei lakos alkotása.
Szent István öröksége
A Templomtéren álló festett, tölgyfából készült szobor, az államalapításnak állít emléket. A kompozíció és a díszítés a mitikus magyar történelem ihlette és az Árpád-korban ismert ábrázolásokkal rokonítható. Az alkotó Blaskó Sándor szobrászművész.
Honfoglalás emlékére
A 2010-ben feltárt gazdag leletanyagú honfoglalás kori temető helyén felállított mészkőszobor Suba László erdélyi szobrászművész munkája. A szobor érdekessége: felállítását követő évben tőle néhány méterre találták meg a honfoglalás kori sírokat.
Nap kapu
A 1996-ban kizárólag faragott farönkökből készült játékokkal felszerelt játszótér fő díszének szánta a település a Velekei József Lajos szobrászművész által megálmodott és megvalósított szobrot.
Kariatida
Az önkormányzat törekszik arra, hogy ne csak a fontosabb, forgalmasabb tereken állítson szobrokat, hanem a település kisebb terein is. A Petrovics István délvidéki szobrász alkotása az Arany János és a Vörösmarty utca találkozásánál levő kis téren áll.
A kísértés
Az Orczy tér első köztéri szobra a Franyo Mackovic délvidéki szerb szobrász faragása.
Tűzangyalok
A temető kapujában álló Tűzangyal pár a temető őrzői, Velekei József Lajos művei. A szobrok 1998-1999-ben készültek el és kerültek ünnepélyes keretek között kihelyezésre, felavatásra.
A teremtő
A temető központjában álló 7 méter magas impozáns szobor a „másik világba” érkezőt fogadja. A szobor megformálásában fontos volt, hogy a vallásos hittől függetlenül „mindenki számára” elfogadható teremtő szobra jelenjen meg.
Krisztus
A nagykörűi származású Guth Sándor és felesége adományozta a temető második kapujában álló mészkőből készült Krisztus szobrot.
Cseresznye-kapu
A cseresznye fajtagyűjtemény bejáratában áll két darab cseresznyefából kialakított faragott cseresznyefa szobor, melyek Veres Nándor tervei alapján készültek.
Anyaméh
A Nagykörűi Galéria bejáratánál áll, a fiatal tehetséges dunántúli szobrász Fűkő Béla alkotása.
Sárkányölő Szent György
A Bölcsőde bejáratánál áll egy nyári nagykörűi alkotó táborban létrehozott alkotás.
Harcos
A Látogatóközpont előtt áll Velekei József Lajos szimbolikus műve.
Nepomuki Szent János szobor
A gyónási titkok mártírjaként számon tartott szentnek Nagykörűben is állítottak szobrot. A késő barokk szobrot a posztamensen található felirat tanúsága szerint 1801-ben állították fel a mai Majzik Viktor utcában. Az ezredfordulón az elhanyagolt szobor feje letört. 2008 és 2009 között restaurálták a szobrot, melynek újra szentelésén tájékoztató táblát is elhelyeztek a szobor történetéről. Május 16-án a halálának napján a vízparti emberek gyertyákat, fáklyákat gyújtottak a vízen. Ezt a hagyományt eleveníti fel a „Fényúsztatás a Tiszán” néven megrendezett helyi rendezvényünk is. Ekkor egy-egy fogadalmi mécsest gyújtanak meg a résztvevők és leúsztatják a folyón.
A vén zászlótartó
Pontosan a falu határában áll, a Szolnok felől bevezető út mellett felállított szobor, mely Suba László műve.
A búsuló juhász
A Hősök terén levő kis park közepén álló tölgyfából készült szobrot Suba László készítette.
Boldogasszonyunk
A Plébánia melletti Magyar Rózsák kertjének közepén méltó környezetben tekint nap, mint nap az arra járókra Blaskó Sándor szobor kompozíciója, amely Szűz Mária Boldogasszonyunkat ábrázolja karján a Megváltó Kisdeddel.
Szimbolikus kapuk:
A Nagykörűi temető projekt azon az elképzelésen alapszik, hogy a szobrászat és a térformálás eszközeivel hozzon létre egy, az elhunytakhoz és az élő hozzátartozókhoz egyaránt méltó, harmonikus, de egyúttal filozofikus környezetet is, mely segít számot vetni az Ember életútjával, átlépésével egy másik dimenzióba, és segít mindezt megélni az itt maradóknak. A temetői szobor kompozíció része a három szimbolikus kapu, melyek felvezetnek a temető kapujához. A temetőbe látogatók a születés, a házasság, a halál kapuin átsétálva kerülnek, a falusiak régi hitében a másik világ, a temető kapuját őrző tűzangyalok elé. A tűzangyalok alatt átsétálva már a halottak birodalmába lépnek be.
A születés – szimbolikus kapu
A születés kapu két oszlopa – férfi és nő – a két szülő, közöttük a megszülető új élet szimbolikus megfogalmazása.
Az Élet – szimbolikus kapu
A második kapu az élet, a magasba törés, kiteljesedés, az egésszé válás szimbólumait hordozza.
Az Elmúlás– szimbolikus kapu
Az elmúlás kapuja, az elvágott, bevégzett utat jeleníti meg a halál méltóságát adja vissza.
E hármasság alatt áthaladva szimbolikusan átélhetjük egy ember életútját, majd belépünk a temetőbe, melynek két oldalát 1-1 kerub tűzangyal őrzi – mint a Paradicsom kapuját is. A két tűzangyal már korábban elkészült és felállításra került.
Kopjafa Romzsa János emlékére
A temető előtti téren igazi erdélyi fafaragó Sándor János művész által készített kopjafát mind emberi, mind szakmai szempontból példakép, 40 évig a faluban tanító Romzsa János iskolaigazgató tiszteletére állíttatta az Önkormányzat.
Illés-kő és a hozzá kapcsolódó hagyományok
A Tisza ölelte falu egyik leghíresebb műemlékének története a török időkig nyúlik vissza. A szabályozatlan Tisza vizei között homokdombokon megbújó falura 1530. július 19-én egy harácsoló török csapat támadott, a falut azonban soha nem érte el, mert gázlót tévesztve a Tisza kiöntésének mocsarába veszett. A megmenekülés emlékére állították a falu lakói ezt az egyszerű emlékművet. Minden év július 19-én a megmenekülés emlékére hálaadó körmenet vonul a Kőoszlophoz, amely az eseményhez legközelebbi magaslaton, a Lapos tó partján állt. 1847-ben a faluhoz közelebbi helyre hozták az emlékművet. 1862-ben a község egy alapítványt hozott létre az emlékmű rendszeres karbantartásáért, és egy Illés prófétát ábrázoló képpel díszítette. Az Illés napi körmenet mára népszokás, melyhez az egri érsek nyilvános fogadalmi rendet határozott meg. Illés napi körmenetünk egy igazi, egyedi, falusi néphiedelem ünnepe.
Nagykörűi Virágzástól Befőzésig rendezvénysorozat
Nagykörű alkotó település, ízletes helyi termékei a méz, a kecske- és tehénsajt, illetve joghurt, a lekvárok, szörpök, aszalványok, füstöltáruk, frissen préselt gyümölcslevek és befőttek, a pálinka, házi savanyúságok és savanyú káposzta; kézműves remekei a kerámiák, a nemez tárgyak és ruhák, szalma- és vesszőkosarak mind a helyiek keze munkáját dicsérik. Településünk mindezen pozitív adottságai eredményezték a „Virágzástól Befőzésig Rendezvénysorozat” létrehozását, amely tíz állandó programelemből és további helyi termék piacokból áll. Az elmúlt tíz évben ennek a rendezvénysorozatnak legismertebb és legkedveltebb programjai lettek a Nagy Cseresznyevásár és a Nagy Befőzés, amelyre 3-4 ezer vendég látogat el alkalmanként.
Petrovay Margit kúria
A Petrovay birtok területén épült. Ma a Cseresznyéskert utcában megtekinthető, letisztult formákat követő mégis méltóságteljes kis nemesi kúria. Petrovay György apjától örökölte a XIX. sz. 30-as éveiben épült kúriát. Apja halála után a kúria körül egy maga által tervezett gyümölcsöskertet, faiskolát és pihenő parkot létesített 1870-ben. Országos hírű faiskolájából 30-40 ezer facsemetét értékesített évente. A nagy parkban elhelyezkedő kúriának sok látogatója volt, birtokosok, politikusok, művészek (az eredeti kúria sajnos már nem áll, helyén lakóház épült).
Bulyáki cseresznyepálinka
Bulyáki József több, mint 30 éve működtet pálinkafőzdét Nagykörűben. Mára számtalan díj és elismerés birtokosa (11 hazai és nemzetközi pálinkaverseny dobogós helyezettjei a pálinkái) és mára a Nagykörűi Cseresznyepálinka uniós oltalmat is szerzett. Egyik leghíresebb pálinkája a Cseresznyepálinka 77, amely hetvenhét-féle cseresznyéből készül. Saját maga által finanszírozott rendezvényével segíti elő Nagykörű hírnevének, ismertségének emelését.
Anyita fok és ártéri gazdálkodás
A Tisza-menti emberek a víznek ott nyitottak utat az ártérbe, ahol az a gazdálkodásukat a legjobban segítette. A vizet aztán a fokokon át szétterítették az ártéren. Bár lehet, hogy első pillantásra jelentéktelen csatornának tűnnek, a fokoknak köszönhető, hogy a Kárpát-medencében változatos ártéri gazdálkodás alakulhatott ki. Az Anyita-fok bejáratánál 2001-ben megépített zsilip segítségével éppen annyi víz tartható vissza az ártéren, amennyit a gazdálkodás megkíván.
Itt, az Anyita-fok közelében még megfigyelhető az egykori ártéri erdők maradványa. Megdöbbentő adat, hogy míg egykor a mai Magyarország területének 19 %-át borították ártéri ligeterdők, mára ez az érték 0,7 %-ra csökkent.
Tájház
A tájház az egykori Nádas-féle gazdaházban található, háromosztatú, palatetős udvari részén faragott tornácos lakóépület, melyhez a gazdasági melléképületek folytatólagosan hozzáépültek. A házhoz kocsibejáró, nagy méretű udvar, telek is tartozik. A Tisza menti kistelepülésen visszaidézi a falu és a vidék varázslatos hangulatát. A 100 éves parasztházban helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg. Megismerhetik a régi idők emlékeit és hagyományait. A hatvanöt férőhelyes borozó alkalmas csoportos rendezvények szervezésére és előadásokhoz. Az ide látogató vendégeknek helyi alapanyagok felhasználásával hagyományos falusi ízeket tálalnak. Kóstolhatnak kemencés ételeket, elfelejtett pásztor különlegességeket és helyi cseresznyés specialitásokat. Ebben az épületben található Szász Judit keramikusművész műhelye is. Szintén ez az épület ad otthont a Nagykörűi Sajtút-állomásnak is.
