Nagykörűi Értéktár

Nagykörű Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. január 29-i ülésén döntött a Nagykörűi Települési Értéktár létrehozásáról, és megalapította a Helyi Értéktár Bizottságot.
A Nagykörűi Települési Értéktár a Nagykörű területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény.
A Nagykörűi Helyi Értéktár Bizottság a nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény és a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (IV. 16.) kormányrendelet szerint, valamint a Képviselő-testület által jóváhagyott Helyi Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi a munkáját.
A Helyi Értéktár Bizottság szervezi a településen fellelhető nemzeti értékek azonosítását, létrehozza az értékek adatait tartalmazó gyűjteményt, és javaslatot tesz a Megyei Értéktárba, illetve a Magyar Értéktárba történő felvételre.

Nagykörű Helyi Értéktár Bizottság tagjai:

Szilvás Erzsébet Nóra bizottsági elnök
Farkas Renáta bizottsági alelnök
Sziráki Sándor
Szász József
Pravda Julianna
Tóta Ferencné

Mi kerülhet a helyi értéktárba?

Nemzeti érték: a magyarság és a magyarországi államalkotó nemzetiségek tevékenységéhez, termelési kultúrájához, tudásához, hagyományaihoz, a magyar tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték vagy termék, illetve a tájhoz és élővilághoz kapcsolódó materiális vagy immateriális javakat magába foglaló tájérték, amely tanúskodik egy emberi közösség és az adott terület történelmi kapcsolatáról.

Arra kérdésre, hogy mi kerülhet a helyi értéktárba, az a legjobb válasz, hogy minden, amiről a közösség úgy dönt, értéktárba kerülésük által pedig már nemzeti értéknek hívjuk őket.

forrás: http://www.hungarikum.hu/

Kik lehetnek tagjai az értéktár bizottságoknak?

Bárki lehet értéktár bizottsági tag, akit egy település, egy közösség a bizottság tagjává választ. A gyakorlatban előfordulhat néhány „szűkítő” szabály. Abban az esetben, ha a település a képviselőtestület mellett működő bizottságot bíz meg ezzel a feladattal, akkor csak a helyhatósági választáson már korábban megválasztott helyi képviselőt delegálhatja a testületbe. Ha önálló értéktár bizottságot hoznak létre, akkor bárki beválasztható, például a polgármester is, vagy éppen a helyi múzeum, vagy iskola vezetője is.

forrás: http://www.hungarikum.hu/

Mit jelent a nemzeti értékpiramis elmélet?

A nemzeti értékpiramis rendszere a jogi szabályozás meghatározó szellemisége és üzenete. Valójában a piramis elmélet kidolgozása után dőlt el a jogi szabályozás kialakításának iránya. Dönthetett volna úgy a kormányzat, hogy „felső szervként” létrehoz egy csoportot, mely rövid előkészítő munka után összegyűjti azoknak az értékeknek a listáját – rajta elsősorban a hungarikumokkal -, melyek az nemzet-imázs építése, illetve gazdasági szempontból nagyon fontosak, majd ezeknek az értékeknek a jogi, szellemi alkotásokra vonatkozó szabályozását indítja el az Európai Unióban, az ország határain belül marketing és reklám kampánnyal támogatva.

Azonban nem csak az országos ismertségű, a magyarság csúcsteljesítményeként definiált hungarikumok számítanak „igazi” értéknek. Egy település közössége számára a saját, helyben megtalálható értékeik fontosak igazán, ezek azok, melyeket már őseik is ismertek, a mostani lakosok számára is meghatározóak, és szeretnék, ha unokáik is ismernék, mert a sajátjuknak vallják azt, büszkék rá, függetlenül attól, hogy ezen helyi értékek hungarikummá is válnak-e vagy sem. Bármely érték, mely a helyiek számára jelentőséggel bír, bekerülhet a helyi települési értéktárba, vagy a több település által létrehozott tájegységi értéktárba, melyet követően már úgynevezett nemzeti érték.

Előfordulhat azonban, hogy ez az érték, tulajdonságai alapján nem csak az adott településen, településeken számít értéknek, hanem az egész megyében. Ekkor felterjeszthető a megyei értéktár bizottság elé a javaslat, és pozitív elbírálás esetén bekerül a megyei értéktárba.

forrás: http://www.hungarikum.hu/

Hogyan lehet valami hungarikum?

A hungarikummá nyilvánítás alulról építkező, többlépcsős folyamat, melyet bárki kezdeményezhet a megfelelő formanyomtatvány benyújtásával.

Ennek első lépcsőfoka az adott érték települési- vagy tájegységi (azaz közös települési-) értéktár, külhoni települési- vagy tájegységi értéktár, avagy ágazati értéktár valamelyikébe való felvételének és nemzeti értékké nyilvánításának kérelme. Ha olyan nemzeti értékről van szó, amely konkrét településhez nem köthető, az adott nemzeti érték gondozója vagy fenntartója a tárgy szerinti minisztérium által működtetett ágazati értéktárhoz nyújthatja be a javaslatát.

Amennyiben a települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti érték megyei jelentőségű, azt a megyei értéktárhoz kell felterjeszteni, külhoni települési/tájegységi értéktárba már felvett nemzeti értéket pedig a külhoni nemzetrész értéktárhoz.

A második lépcsőfok a megyei értéktárba, vagy külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már felvett nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételének, azaz kiemelkedő nemzeti értékké nyilvánításának kérelme, mely a megfelelő javaslati adatlap Hungarikum Bizottsághoz való benyújtásával történik.

A hungarikummá nyilvánítás utolsó lépcsőfoka a Magyar Értéktárba már felvételt nyert kiemelkedő nemzeti érték felvételének kérelme a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezt a felterjesztést szintén a Hungarikum Bizottsághoz kell benyújtani.

Összegezve:

– Hungarikummá kizárólag olyan kiemelkedő nemzeti érték nyilvánítható, amely előzőleg már felvételt nyert a Magyar Értéktárba.

– Nemzeti érték Magyar Értéktárba való felvételét pedig az kezdeményezheti, akinek javaslata a megyei értéktárba, külhoni nemzetrész értéktárba, vagy az ágazati értéktárba már bekerült.

– Nemzeti érték a megyei, vagy külhoni nemzetrész értéktárba kizárólag akkor kerülhet be, ha a települési vagy tájegységi, illetve külhoni települési vagy tájegységi értéktárba korábban már felvételt nyert.

Ezt az alulról történő építkezést nevezzük a nemzeti értékpiramis rendszerének.

forrás: http://www.hungarikum.hu/

A Nagykörűi Értéktárban történt:

2019. szeptember 19-ei ülés

A Nagykörűi Értéktár Bizottság 2019.09.19-ei ülésén az alábbi értékek felvételéről döntött: 1. Tótáné Pető Rózsa nemezelő művész munkássága 2. Gregor Balázs szalma- és vesszőfonó munkássága 3. Grósz Tamás gyógynövény- és fűszerkertje 4. Sziráki Sándor ny. igazgató és helytörténész munkássága 5. Szöllősi Ferenc cseresznyés receptgyűjteménye 6. Nagykörű szabadtéri szobrai 7. Illés-kő és a hozzá kapcsolódó hagyományok…

Details

2019. január 30-i ülés

2019.01.30-án a Nagykörű Községi Önkormányzat 13/2019.(I.30.) sz. határozatával a Nagykörűi Értéktár Bizottság tagjává választotta Szilvás Erzsébet Nórát.

A Bizottság korábbi elnökének távozását követően 2019.03.20-án elnökévé választotta Szilvás Erzsébet Nórát, majd 05.21-én alelnökévé választotta Farkas Renátát. Ugyanezen az ülésen a Bizottság meghatározta éves munkatervét.

Alapítás

A Nagykörűi Értéktár Bizottságot az önkormányzat 8/2014.(I.29.) sz. határozatával alapította. Tagjai: Sziráki Sándor, Szász József, Ócsai András, Farkas Renáta, Pravda Julianna, Tóta Ferencné. A Bizottság Ócsai Andrást választotta elnökévé. A Nagykörűi Értéktár Bizottság 2015.02.16-án az alábbi értékek felvételét szavazta meg: – Velekei József Lajos szobrászművész Nagykörűben található művei – Nagykörű Galéria – Nagykörűi cseresznye –…

Details