[vc_row margin_top=”-30″ margin_bottom=”50″ padding_left=”40″ padding_right=”40″ bg_position=”top” bg_repeat=”no-repeat” bg_cover=”false” bg_attachment=”false” padding_top=”40″ padding_bottom=”40″ parallax_speed=”0.1″][vc_column width=”1/1″][vc_column_text]
[maxmegamenu location=max_mega_menu_3]
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row margin_top=”0″ margin_bottom=”20″ padding_left=”40″ padding_right=”40″ bg_position=”top” bg_repeat=”no-repeat” bg_cover=”false” bg_attachment=”false” padding_top=”40″ padding_bottom=”40″ parallax_speed=”0.1″][vc_column width=”1/1″][vc_column_text]
A folyószabályozás során a töltések építéséhez szükséges föld kitermelésére szolgáló anyagnyerő helyeket nevezzük kubikgödröknek. A halbölcsőnek és haltemetőnek nevezett gödrök a töltéssel párhuzamosan, több sorban a hullámtéri oldalon helyezkednek el. Árhullámok idején ideális ivóhelyek melegvizükkel, iszapos aljukkal, a vízszint csökkenésekor azonban csapdák, mivel a kubikok vize gyakran a nyári cseresznye érlelő nap hatására elpárolog, és így az ivadékok is elpusztulnak.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row margin_top=”0″ margin_bottom=”20″ padding_left=”40″ padding_right=”40″ bg_position=”top” bg_repeat=”no-repeat” bg_cover=”false” bg_attachment=”false” padding_top=”40″ padding_bottom=”40″ parallax_speed=”0.1″][vc_column width=”1/1″][vc_single_image image=”38″ alignment=”center” style=”vc_box_rounded” border_color=”grey” img_link_target=”_self” img_size=”full”][/vc_column][/vc_row][vc_row margin_top=”0″ margin_bottom=”20″ padding_left=”40″ padding_right=”40″ bg_position=”top” bg_repeat=”no-repeat” bg_cover=”false” bg_attachment=”false” padding_top=”40″ padding_bottom=”40″ parallax_speed=”0.1″][vc_column width=”2/3″][vc_single_image image=”51″ border_color=”grey” img_link_target=”_self” img_size=”40×30″][vc_column_text]
A kubikgödrök között jellegzetes formájú fűzfák, kubikerdők a töltést védik, kiváló hullámtörők. A kubikgödrök háborítatlan sávja a hullámterek legértékesebb élőhelye, a fűzfák odvai számos madárfaj meleg tollal bélelt otthona, és itt találja meg pihenőhelyét és zsákmányát a vadmacska, itt pompázik a debreceni torma és a nyári tőzike. A kubikgödrök között kosbort, széleslevelű nőszőfűt, a korhadó ledőlt fatörzseken pedig szálkás pajzsikát talál a hullámteret bejáró turista.
[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″][vc_single_image image=”39″ alignment=”center” style=”vc_box_rounded” border_color=”grey” img_link_target=”_self” img_size=”full”][/vc_column][/vc_row][vc_row margin_top=”0″ margin_bottom=”20″ padding_left=”40″ padding_right=”40″ bg_position=”top” bg_repeat=”no-repeat” bg_cover=”false” bg_attachment=”false” padding_top=”40″ padding_bottom=”40″ parallax_speed=”0.1″][vc_column width=”1/3″][vc_single_image image=”40″ alignment=”center” style=”vc_box_rounded” border_color=”grey” img_link_target=”_self” img_size=”full”][/vc_column][vc_column width=”2/3″][vc_column_text]
A 2001-ben készült kubikgödröket összekapcsoló rendszer lehetővé teszi a vízszint ideális szabályozását, és kapcsolatot teremt az élő folyó vizével. A kubikgödröket összekötő csatornarendszer egy zsilipen keresztül a Tiszába vezeti a árhullámból visszamaradt vizet. A kubikgödrök és az összekötő csatornák a zsilip és a folyó felé lejtenek. A rendszer levezető-csatornájának alsó pontján épített zsilip segítségével a tavaszi áradáskor annyi víz tartható vissza, amennyi a nyári párolgás után is elegendő a halaknak. Nyár végén vagy ősszel, amikorra az ivadékok kellően megerősödtek a levezető csatornában a méretes halakat kifogják, az ivadékok azonban a Tiszába juthatnak. Rehabilitált kubikgödör rendszerben is még van több gödör, amely nincs a kapcsolatban a Tiszával, ezek a madarak kedvelt táplálkozóhelyei.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]