Velekei József Lajos szobrászművész Nagykörűben található művei
Tisza szobor
A régi piactéren felállított, tölgyfából készült szobor Velekei József Lajos szentendrei lakos alkotása.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/Daphne_Tisza.jpg
Nap kapu
A 1996-ban kizárólag faragott farönkökből készült játékokkal felszerelt játszótér fő dísze.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/napkapuvelekei.jpg
Tűzangyalok
A temető kapujában álló Tűzangyal pár a temető őrzői. A szobrok 1998-1999-ben készültek el és kerültek ünnepélyes keretek között kihelyezésre, felavatásra.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/tuzangyalokvelekei.jpg
Harcos
A Látogatóközpont előtt áll
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/harcos.jpg
Szimbolikus kapuk:
A Nagykörűi temető projekt azon az elképzelésen alapszik, hogy a szobrászat és a térformálás eszközeivel hozzon létre egy, az elhunytakhoz és az élő hozzátartozókhoz egyaránt méltó, harmonikus, de egyúttal filozofikus környezetet is, mely segít számot vetni az Ember életútjával, átlépésével egy másik dimenzióba, és segít mindezt megélni az itt maradóknak. A temetői szobor kompozíció része a három szimbolikus kapu, melyek felvezetnek a temető kapujához. A temetőbe látogatók a születés, a házasság, a halál kapuin átsétálva kerülnek, a falusiak régi hitében a másik világ, a temető kapuját őrző tűzangyalok elé. A tűzangyalok alatt átsétálva már a halottak birodalmába lépnek be.
A születés – szimbolikus kapu
A születés kapu két oszlopa – férfi és nő – a két szülő, közöttük a megszülető új élet szimbolikus megfogalmazása.
Az Élet – szimbolikus kapu
A második kapu az élet, a magasba törés, kiteljesedés, az egésszé válás szimbólumait hordozza.
Az Elmúlás– szimbolikus kapu
Az elmúlás kapuja, az elvágott, bevégzett utat jeleníti meg a halál méltóságát adja vissza.
E hármasság alatt áthaladva szimbolikusan átélhetjük egy ember életútját, majd belépünk a temetőbe, melynek két oldalát 1-1 kerub tűzangyal őrzi – mint a Paradicsom kapuját is. A két tűzangyal már korábban elkészült és felállításra került.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/eletut.jpg
Nagykörű Galéria
A nagykörűi önkormányzat által önkéntes segítőkkel fenntartott nonprofit, bemutató jellegű kamara-galéria 2009 júliusa óta működik Nagykörűben. Feladata, hogy a képzőművészet különböző ágazataiban tevékenykedő művészek –magyarok és külföldiek, kortársak és klasszikusok, ismertek és feltörekvők- alkotásait bemutassa az itteni és környékbeli közönségnek. Célja az is, hogy népszerűsítse Nagykörűt ország-világ előtt a képzőművészet eszközeivel, helyi és másutt élő alkotóművészek bevonásával. Küldetése továbbá, hogy jó kapcsolatokat alakítson ki és tartson fenn a térségben és távolabb működő alkotóművészekkel, társintézményekkel, és – beilleszkedve a magyar képzőművészeti kultúra áramlataiba – elősegítse a község kulturális fejlődését.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/71498970_121512469244781_715532648046395392_n.jpg
Nagykörűi cseresznye
A „Nagykörűi ropogós cseresznye” ötvözi a 100 évvel ezelőtti fajták legjobb tulajdonságait. Az akkori besorolás szerint ugyanis két csoport létezett: a hosszú szárú, puha gyümölcsű, fekete húsú édes, valamint a másik rövidebb szárú, nagyobb szemű, világos húsú és jobban eltartható. A „Nagykörűi ropogós cseresznye” hosszú szárú, sötét színre érő, nagyméretű (leginkább 30 mm körüli), jó konzisztenciájú és jó cukor/sav harmóniát mutató gyümölcs.
A Nagykörűi ropogós cseresznye két hétig is frissen tartható hűtőszekrényben, kemény húsa miatt jól szállítható. Mérete, állaga, eltarthatósága különösen kiemeli a hasonló gyümölcsök közül. Emellett a több évtizedes egységes növényvédelemnek köszönhetően sikerült hatékonyan védekezni a cseresznyelégy ellen, ezért ez a cseresznye a cseresznyelégy kártékony hatásától mentes.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/202837633_898821680974232_2835230903577417155jn_n.jpg
A „Magyarország cseresznyéskertje” néven is ismert Nagykörű Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén, a Tisza jobb partján, a Körűi-medence közepén fekszik. A folyószabályozást követően, az árvizek megszűntével háromszorosára nőtt a megművelhető földterület, így a XIX. század második felében lehetővé vált a megnyert területeken erdő- és gyümölcsfa telepítése. A Körűi-medence közepén fekvő település büszkesége Magyarország legnagyobb cseresznyése, amely több mint 200 hektáron terül el.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/278703794_1085665738956491_7361888972789507365_n.jpg
Varga György sajtkészítő mester kecskesajtjai
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/71110174_121512435911451_6796866383930982400_n.jpg
Tótáné Pethő Rózsa nemezelő művész munkássága
Jászberényben tanult, rajztanárként végzett, a tanítás mellett festőművész is volt. Amikor megismerkedett a nemezművészettel, belekóstolt mind a népi mesterségbe, mind a népművészetbe. Amellett, hogy alkotó tanár volt, idővel tanító művésszé képezte magát.
A nemez egyik felhasználása, hogy díszként, képként, faliképként, ruhaként jelenik meg. Ez az az anyagnak. A másik, hogy térben megjelenő egyedi alkotásokként valósul meg. Ez a fajta kezelése az anyagnak – a babafigurák összekapcsolása történetekkel, legendákkal, életképekkel –, a mesélés rajta kívül nem létezik.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/1200px-Nemezsüvegek_1.jpg
Gregor Balázs szalma- és vesszőfonó munkássága
Nagykörűn született 1939-ben. Kisgyermekként megfigyelte a körülötte vesszővel, szalmával dolgozó parasztembereket, próbálta ellesni a fogásokat. Autodidakta módon, a saját szórakoztatására tanulta meg a szalma felhasználásának módjait, a szakajtók, kenyereskosarak, veknis kosarak készítését. Miután 1996-ban nyugdíjas lett, újra felelevenítette a fiatal korában elsajátított tudást. Ma is ragaszkodik a régi formákhoz, a jól bevált, szalmakötelekből spiráltechnikával felépített és hasított vesszővel varrt használati tárgyakhoz. Számára azok a tárgyak esztétikusak, amelyek technikailag tökéletesen vannak megoldva. Maga gyűjti és dolgozza fel a munkához használt alapanyagokat. Tanfolyamok vezetésére, kézműves foglalkozásokra többször felkérik, ahol igyekszik megszerettetni az emberekkel ezt az ősi, eltűnőben lévő tárgyalkotó mesterséget. 2002-ben II. helyezést, 2008-ban pedig I. helyezést ért el az Aranyszalma országos szálasanyag-fonó pályázaton.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/202040537_898822050974195_5021392345359544244_n.jpg
Grósz Tamás gyógynövény- és fűszerkertje
href=”https://sokszinuvidek.24.hu/kertunk-portank/2016/02/01/csodajara-jarnak-a-nagykorui-hobbikertesz-edenkertjenek
Sziráki Sándor ny. igazgató és helytörténész munkássága
href=”https://www.szoljon.hu/kozelet-jasz-nagykun-szolnok/2008/06/forint-helyett-koronat-es-krajcart-gyujt
Szöllősi Ferenc cseresznyés receptgyűjteménye
1939-ben született. Középiskolai tanulmányait a szolnoki Varga Katalin gimnáziumban végezte, ezt követően a Veszprémi Vegyipari Egyetemen végzett vegyészmérnökként.
Szakmájában helyezkedett el és a Tiszamenti Vegyiművek Szolnok üzemben helyezkedett el. Szép karriert futott be, főmérnökként vonult nyugdíjba. Felesége Nagykörűben született, és bár Szolnokon éltek, gyakran látogattak haza a szülői házba. Szöllősi Ferenc is nagyon megszerette Nagykörűt, a közel 150 éves cseresznyetermesztési hagyományok különösen megihlették – nyugdíjba vonulását követően 730 darab cseresznyés receptet, valamint közel 600 cseresznyés mesét, verset, novellát gyűjtött össze.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/71139744_121529372576424_3402725386860101632_n.jpg
Nagykörű szabadtéri szobrai
I.Világháborús emlékmű
Az I világháború harcterein elesett nagykörűi katonák, hősi halottak emlékére állították fel 1929. október 20-án Székely Károly szobrát. A II. világháborúban azonban a megszálló szovjet csapatok megrongálták. A második világháborúban megsérült szobrot (lelőtt fej pótlása) Wágner Péter javította ki 1948-ban. Ezt követően jelentősebb felújítási munkálatra nem került sor, majd 2014-ben az Önkormányzat sikeresen pályázott az I. Világháborús hősi emlékmű restaurálására.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/1vh.jpg
Kopjafa 1956 emlékére
Közvetlenül a rendszerváltást megelőzően 1989-ben faragta egy helyi tanító, Kőhalmi Antal.
A rendszerváltást követően az Általános Iskola és egyben a település 1956-os megemlékezése is a szobor körül zajlik.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/kopjafa56.jpg
II. Világháborús emlékmű
Az önkormányzat pályázati forrást és lakossági adakozást is felhasználva készíttette a szolnoki Pogány Gábor Benő szobrászművésszel. A szobor eltér a klasszikus világháborús kompozícióktól.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/2vh.jpg
Trianoni emlékmű
Egy nagykörűi öntudatos polgár gyűjtéséből vált lehetővé az I. világháborút követő szégyenletes Trianoni békeszerződésre emlékeztető emlékmű felállítása. Horváth Ferenc jelentős összeget gyűjtött össze, amelyet az önkormányzat kiegészített és a szobor posztamensének elkészítését is magára vállalta. Az alkotó Győrfi István karcagi szobrászművész.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/trianon.jpg
Illéskő
Az egykor a falu nyugati határában álló kultikus emelvényt a település a belterületre hozta és itt állította fel, az egykori gazdasági iskola mellett. Egyesek szilárdul hiszik, hogy az Illés-kő valójában egy meteorit kő. A meteor becsapódásának szörnyű emléke a szájhagyomány útján egészen a XIX. századig megőrződött. Az Illés-kőnél látható képet Baranyó Sándor ajándékozta a településnek 1988-ban.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/70904957_121531479242880_2937515463027982336_n.jpg
Daphne – Tisza szobor
A régi piactéren felállított, tölgyfából készült szobor Velekei József Lajos szentendrei lakos alkotása.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/Daphne_Tisza.jpg
Szent István öröksége
A Templomtéren álló festett, tölgyfából készült szobor, az államalapításnak állít emléket. A kompozíció és a díszítés a mitikus magyar történelem ihlette és az Árpád-korban ismert ábrázolásokkal rokonítható. Az alkotó Blaskó Sándor szobrászművész.
„http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/sztistvan.jpg
Honfoglalás emlékére
A 2010-ben feltárt gazdag leletanyagú honfoglalás kori temető helyén felállított mészkőszobor Suba László erdélyi szobrászművész munkája. A szobor érdekessége: felállítását követő évben tőle néhány méterre találták meg a honfoglalás kori sírokat.
„http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/honfoglalas.jpg
Nap kapu
A 1996-ban kizárólag faragott farönkökből készült játékokkal felszerelt játszótér fő díszének szánta a település a Velekei József Lajos szobrászművész által megálmodott és megvalósított szobrot.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/napkapuvelekei.jpg
Kariatida
Az önkormányzat törekszik arra, hogy ne csak a fontosabb, forgalmasabb tereken állítson szobrokat, hanem a település kisebb terein is. A Petrovics István délvidéki szobrász alkotása az Arany János és a Vörösmarty utca találkozásánál levő kis téren áll.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/kariatida.jpg
A kísértés
Az Orczy tér első köztéri szobra a Franyo Mackovic délvidéki szerb szobrász faragása.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/kisertes.jpg
Tűzangyalok
A temető kapujában álló Tűzangyal pár a temető őrzői, Velekei József Lajos művei. A szobrok 1998-1999-ben készültek el és kerültek ünnepélyes keretek között kihelyezésre, felavatásra.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/tuzangyalokvelekei.jpg
A teremtő
A temető központjában álló 7 méter magas impozáns szobor a „másik világba” érkezőt fogadja. A szobor megformálásában fontos volt, hogy a vallásos hittől függetlenül „mindenki számára” elfogadható teremtő szobra jelenjen meg.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/teremto.jpg
Krisztus
A nagykörűi származású Guth Sándor és felesége adományozta a temető második kapujában álló mészkőből készült Krisztus szobrot.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/krisztus.jpg
Cseresznye-kapu
A cseresznye fajtagyűjtemény bejáratában áll két darab cseresznyefából kialakított faragott cseresznyefa szobor, melyek Veres Nándor tervei alapján készültek.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/cseresznyekapu.jpg
Anyaméh
A Nagykörűi Galéria bejáratánál áll, a fiatal tehetséges dunántúli szobrász Fűkő Béla alkotása.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/anyameh.jpg
Sárkányölő Szent György
A Bölcsőde bejáratánál áll egy nyári nagykörűi alkotó táborban létrehozott alkotás.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/sarkanyoloszgyorgy.jpg
Harcos
A Látogatóközpont előtt áll Velekei József Lajos szimbolikus műve.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/harcos.jpg
Nepomuki Szent János szobor
A gyónási titkok mártírjaként számon tartott szentnek Nagykörűben is állítottak szobrot. A késő barokk szobrot a posztamensen található felirat tanúsága szerint 1801-ben állították fel a mai Majzik Viktor utcában. Az ezredfordulón az elhanyagolt szobor feje letört. 2008 és 2009 között restaurálták a szobrot, melynek újra szentelésén tájékoztató táblát is elhelyeztek a szobor történetéről. Május 16-án a halálának napján a vízparti emberek gyertyákat, fáklyákat gyújtottak a vízen. Ezt a hagyományt eleveníti fel a „Fényúsztatás a Tiszán” néven megrendezett helyi rendezvényünk is. Ekkor egy-egy fogadalmi mécsest gyújtanak meg a résztvevők és leúsztatják a folyón.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/nepomuki.jpg
A vén zászlótartó
Pontosan a falu határában áll, a Szolnok felől bevezető út mellett felállított szobor, mely Suba László műve.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/zaszlotarto.jpg
A búsuló juhász
A Hősök terén levő kis park közepén álló tölgyfából készült szobrot Suba László készítette.
http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/busulojuhasz.jpg
Boldogasszonyunk
A Plébánia melletti Magyar Rózsák kertjének közepén méltó környezetben tekint nap, mint nap az arra járókra Blaskó Sándor szobor kompozíciója, amely Szűz Mária Boldogasszonyunkat ábrázolja karján a Megváltó Kisdeddel.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/boldogasszonyunk.jpg
Szimbolikus kapuk:
A Nagykörűi temető projekt azon az elképzelésen alapszik, hogy a szobrászat és a térformálás eszközeivel hozzon létre egy, az elhunytakhoz és az élő hozzátartozókhoz egyaránt méltó, harmonikus, de egyúttal filozofikus környezetet is, mely segít számot vetni az Ember életútjával, átlépésével egy másik dimenzióba, és segít mindezt megélni az itt maradóknak. A temetői szobor kompozíció része a három szimbolikus kapu, melyek felvezetnek a temető kapujához. A temetőbe látogatók a születés, a házasság, a halál kapuin átsétálva kerülnek, a falusiak régi hitében a másik világ, a temető kapuját őrző tűzangyalok elé. A tűzangyalok alatt átsétálva már a halottak birodalmába lépnek be.
A születés – szimbolikus kapu
A születés kapu két oszlopa – férfi és nő – a két szülő, közöttük a megszülető új élet szimbolikus megfogalmazása.
Az Élet – szimbolikus kapu
A második kapu az élet, a magasba törés, kiteljesedés, az egésszé válás szimbólumait hordozza.
Az Elmúlás– szimbolikus kapu
Az elmúlás kapuja, az elvágott, bevégzett utat jeleníti meg a halál méltóságát adja vissza.
E hármasság alatt áthaladva szimbolikusan átélhetjük egy ember életútját, majd belépünk a temetőbe, melynek két oldalát 1-1 kerub tűzangyal őrzi – mint a Paradicsom kapuját is. A két tűzangyal már korábban elkészült és felállításra került.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/eletut.jpg
Kopjafa Romzsa János emlékére
A temető előtti téren igazi erdélyi fafaragó Sándor János művész által készített kopjafát mind emberi, mind szakmai szempontból példakép, 40 évig a faluban tanító Romzsa János iskolaigazgató tiszteletére állíttatta az Önkormányzat.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/romzsa.jpg”
Illés-kő és a hozzá kapcsolódó hagyományok
A Tisza ölelte falu egyik leghíresebb műemlékének története a török időkig nyúlik vissza. A szabályozatlan Tisza vizei között homokdombokon megbújó falura 1530. július 19-én egy harácsoló török csapat támadott, a falut azonban soha nem érte el, mert gázlót tévesztve a Tisza kiöntésének mocsarába veszett. A megmenekülés emlékére állították a falu lakói ezt az egyszerű emlékművet. Minden év július 19-én a megmenekülés emlékére hálaadó körmenet vonul a Kőoszlophoz, amely az eseményhez legközelebbi magaslaton, a Lapos tó partján állt. 1847-ben a faluhoz közelebbi helyre hozták az emlékművet. 1862-ben a község egy alapítványt hozott létre az emlékmű rendszeres karbantartásáért, és egy Illés prófétát ábrázoló képpel díszítette. Az Illés napi körmenet mára népszokás, melyhez az egri érsek nyilvános fogadalmi rendet határozott meg. Illés napi körmenetünk egy igazi, egyedi, falusi néphiedelem ünnepe.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/70904957_121531479242880_2937515463027982336_n.jpg
Nagykörűi Virágzástól Befőzésig rendezvénysorozat
Nagykörű alkotó település, ízletes helyi termékei a méz, a kecske- és tehénsajt, illetve joghurt, a lekvárok, szörpök, aszalványok, füstölt áruk, frissen préselt gyümölcslevek és befőttek, a pálinka, házi savanyúságok és savanyú káposzta; kézműves remekei a kerámiák, a nemez tárgyak és ruhák, szalma- és vesszőkosarak mind a helyiek keze munkáját dicsérik. Településünk mindezen pozitív adottságai eredményezték a „Virágzástól Befőzésig Rendezvénysorozat” létrehozását, amely tíz állandó programelemből és további helyi termék piacokból áll. Az elmúlt tíz évben ennek a rendezvénysorozatnak legismertebb és legkedveltebb programjai lettek a Nagy Cseresznyevásár és a Nagy Befőzés, amelyre 3-4 ezer vendég látogat el alkalmanként.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/69589506_121531962576165_2984934247027965952_n-1-scaled.jpg
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/173929009_859506934905707_3178937524060065899_n.jpg
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/201768208_898820884307645_5257405878384129942_n.jpg
„http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/202146504_898820847640982_7563697022219344367_n.jpg
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/206480490_902038263985907_4238327174576873856_n.jpg”
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/244361217_964973207692412_6411183473847830794_n.jpg
„http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/278857767_1087234568799608_7455695932660299690_n.jpg
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/278857767_1087234568799608_7455695932660299690_n.jpg
Petrovay Margit kúria
A Petrovay birtok területén épült. Ma a Cseresznyéskert utcában megtekinthető, letisztult formákat követő mégis méltóságteljes kis nemesi kúria. Petrovay György apjától örökölte a XIX. sz. 30-as éveiben épült kúriát. Apja halála után a kúria körül egy maga által tervezett gyümölcsöskertet, faiskolát és pihenő parkot létesített 1870-ben. Országos hírű faiskolájából 30-40 ezer facsemetét értékesített évente. A nagy parkban elhelyezkedő kúriának sok látogatója volt, birtokosok, politikusok, művészek (az eredeti kúria sajnos már nem áll, helyén lakóház épült).
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/70790196_121541099241918_8593756649036972032_n.jpg
Bulyáki cseresznyepálinka
Bulyáki József több, mint 30 éve működtet pálinkafőzdét Nagykörűben. Mára számtalan díj és elismerés birtokosa (11 hazai és nemzetközi pálinkaverseny dobogós helyezettjei a pálinkái) és mára a Nagykörűi Cseresznyepálinka uniós oltalmat is szerzett. Egyik leghíresebb pálinkája a Cseresznyepálinka 77, amely hetvenhét-féle cseresznyéből készül. Saját maga által finanszírozott rendezvényével segíti elő Nagykörű hírnevének, ismertségének emelését.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/71026176_121543405908354_596910667852677120_n.jpg”
Anyita fok és ártéri gazdálkodás.
A Tisza-menti emberek a víznek ott nyitottak utat az ártérbe, ahol az a gazdálkodásukat a legjobban segítette. A vizet aztán a fokokon át szétterítették az ártéren. Bár lehet, hogy első pillantásra jelentéktelen csatornának tűnnek, a fokoknak köszönhető, hogy a Kárpát-medencében változatos ártéri gazdálkodás alakulhatott ki. Az Anyita-fok bejáratánál 2001-ben megépített zsilip segítségével éppen annyi víz tartható vissza az ártéren, amennyit a gazdálkodás megkíván.
Itt, az Anyita-fok közelében még megfigyelhető az egykori ártéri erdők maradványa. Megdöbbentő adat, hogy míg egykor a mai Magyarország területének 19 %-át borították ártéri ligeterdők, mára ez az érték 0,7 %-ra csökkent.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/71073559_121549125907782_8709658643622002688_n-1.jpg
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/1656582928886-scaled.jpg
Tájház
A tájház az egykori Nádas-féle gazdaházban található, háromosztatú, palatetős udvari részén faragott tornácos lakóépület, melyhez a gazdasági melléképületek folytatólagosan hozzáépültek. A házhoz kocsibejáró, nagyméretű udvar, telek is tartozik. A Tisza menti kistelepülésen visszaidézi a falu és a vidék varázslatos hangulatát. A 100 éves parasztházban helytörténeti kiállítást tekinthetnek meg. Megismerhetik a régi idők emlékeit és hagyományait. A hatvanöt férőhelyes borozó alkalmas csoportos rendezvények szervezésére és előadásokhoz. Az ide látogató vendégeknek helyi alapanyagok felhasználásával hagyományos falusi ízeket tálalnak. Kóstolhatnak kemencés ételeket, elfelejtett pásztor különlegességeket és helyi cseresznyés specialitásokat. Ebben az épületben található Szász Judit keramikusművész műhelye is. Szintén ez az épület ad otthont a Nagykörűi Sajtút-állomásnak is.
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/278706700_1086263685563363_7031496649405168001_n.jpg”
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/278733331_1086243542232044_404569863133118994_n.jpg
href=”http://nagykoru.hu/wp-content/uploads/278847590_1087234935466238_3268235358822822312_n.jpg